Rólunk

Kutatással, ezen belül elsősorban hatásméréssel foglalkozik a HOLO, ami egy

  • szakmai tér, amely a társadalomtudományi-, piac- és közvélemény kutatás terén évtizedek óta dolgozó szakemberek közös munkájának ad keretet.
  • network, amelynek tagjai között megtalálható szociológus, szociálpolitikus, közgazdász és statisztikus, de szervezetfejlesztő, mediátor, közösségfejlesztő és pszichológus is.
  • kapcsolódási pont, amely lehetővé teszi a megrendelő és a megfelelő szakember találkozását.

Civil szervezetek

Megvalósítás előtt

  • Az Artemisszió Alapítvány interkulturális kompetenciafejlesztést célzó tréninget kívánt indítani az egészségügyi dolgozók számára. Kutatásunk az ellátórendszer problémáit foglalta össze illetve a munkavégzés során felbukkanó nehézségeket azonosított. Az eredmények alapján a célcsoport igényeihez kitűnően illeszkedő képzési csomag került kialakításra.
  • Az Utópia Civil Egyesület társadalmi célú üzeneteket kívánt eljuttatni az esélyegyenlőség témaköre iránt kevésbé fogékony célcsoporthoz. Fókuszcsoport segítségével a kampány keretében használni kívánt szlogeneket teszteltük. Az eredmények alapján nyilvánvalóvá vált, hogy milyen megfogalmazás segíti leginkább a kívánt hatás elérését.
  • A Megálló csoport megbízásából munkatársainak támogatták a józsefvárosi Magdolna negyedben élő szerhasználó és veszélyeztetett fiatalok életmódjának és életkörülményeinek vizsgálatát. Az eredmények révén a helyi szervezetek megbízható információhoz jutottak a célcsoportba tartozókról, így az igényekhez illeszkedő szolgáltatást tudtak kialakítani.

Megvalósítás közben

  • A KözösALAPON a magyarországi közösségi alapítványok fejlődését hosszútávon támogató országos program. A program munkatársai 2015-ben kezdtek el dolgozni a közösségi alapítványok létrehozása iránt érdeklődő helyi csoportokkal. A közös munkának ez a szakasza úgy zárult le, hogy a támogatói munkának köszönhetően a bejegyzett közösségi alapítványok száma négyre emelkedett Magyarországon. Ennek az időszaknak az értékelését végeztük el 2017 tavaszán. A kutatási beszámoló elérhető itt.
  • Több alkalommal végeztük el azt a hatásmérést, amely a Romaversitas Alapítvány eredményeit, operatív működését, erősségeit és gyengeségeit vizsgálat. A kutatási eredmények elsősorban az Alapítvány munkáját támogatták, de a donor szervezet számára is fontos, a támogatási politikát befolyásoló információt tartalmaztak.
  • A Foresee Kutatócsoportot támogató vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy a konfliktusban érintettek és a mediátorok közötti kapcsolat és bizalom kialakítását milyen tényezők akadályozzák és támogatják. Az eredmények nem csak a konkrét projekten belül hasznosultak, a feltárt tudás folyamatosan segíti a mediátorok munkáját a kutatás lezárulása után is.

Megvalósítás után

  • Az Adj Hangot Egyesület programjának keretében börtönrádiót hoztak létre és működtetek fegyintézetekben élők. Hatásmérésünk során a program (elsősorban) hallgatottságban mérhető eredményességét mértük, egyúttal a börtönrádióval kapcsolatos igényeket és visszajelzéseket is összegyűjtöttük.
  • Az állami gondozásból kilépett fiatalok lakhatását támogató Lakmusz program hatásmérését Pécs és Komló városában valósítottuk meg. A program vizsgálat során sikerrel azonosítottuk a célok megvalósítását akadályozó tényezőket és a kezdeményezésben érintett szervezetek közötti együttműködés nehézségeit.
  • A Roma Integráció Évtized Program Titkársága megbízásából a hazai, roma integrációt célzó kezdeményezésekről gyűjtöttünk információt. Az eredmények alapján választottuk ki azokat a jó gyakorlatokat, amelyek bizonyíthatóan átlátható és eredményes módon valósultak meg.

Oktatási és állami intézmények

Megvalósítás előtt

  • A „Kisgyermekkori nevelés támogatása” (EFOP-3.1.1) programhoz kapcsolódó kutatás keretében képet alkothattunk a 0-3 éves korosztály számára biztosított alapellátásokról, szolgáltatásokról, a szolgáltatók és intézmények sajátosságairól a napközbeni ellátás területén. Az eredmények az ellátórendszer átalakítását célzó intézkedéseket támogatták.
  • A Pécs Európai Kulturális Főváros programsorozat lebonyolítása előtt a település összes középiskoláját kerestük fel annak érdekében, hogy a diákok és a pedagógusok körében térképezzük fel az eseménnyel kapcsolatos elvárásokat és a lehetséges együttműködési formákat.
  • A nemzetközi partnerekkel zajló COREPOL program keretében a rendőrök és a romák között kialakuló konfliktusokról és azok megoldási lehetőségeiről gyűjtöttünk információt. A két éves futamidejű kutatás során nyert adatok a Rendészettudományi Főiskola képzési anyagának a kialakításához járultak hozzá.

Megvalósítás közben

  • A hazai tehetséggondozás, tehetségfejlesztés hazai szervezeti struktúrájáról és gyakorlatáról kaptunk átfogó képet a kvantitatív és kvalitatív elemeket ötvöző kutatásról, amely a Család-, Ifjúság és- Népesedéspolitikai Intézet megbízásából zajlott le. Az eredmények ismeretében a tehetséggondozás rendszerének fejlesztése valósítható meg.
  • Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatala megbízásából vizsgáltuk, hogy az esélyegyenlőséget előíró törvényi szabályozásnak eleget tettek-e a felsőoktatási intézmények. A hatásmérés során a fogyatékos hallgatókat akadályozó/támogató tényezőkről is információt gyűjtöttünk. Az eredmények alapján a szabályozás változtatását célzó javaslatokat fogalmaztunk meg.
  • Munkatársainak az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetét támogatták egy munkaerő-piaci integrációs kutatás elvégzésében. A felmérés a Társadalomtudományi Karon végzettek elhelyezkedési esélyeit, a képzés jellemzőit és a munkaadói igényeket vizsgálta. Az eredmények az elhelyezkedést elősegítő képzés kialakítását támogatták.

Megvalósítás után

  • A Belügyminisztérium Támogatás-koordinációs Főosztályának megbízásából az Európai Integrációs Alap és az Európai Menekültügyi Alap által a 2011-2013. évek allokációjának terhére finanszírozott programok hatásmérését végeztük el. Az eredmények általános értékelést tettek lehetővé, de a következő évek pályázati kiírási gyakorlatát is befolyásolták.
  • Munkatársaink segítségével valósult meg a fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt (TÁMOP 5.6.3) hatását mérő kutatás.
  • Az IHM – ITP – 12 pályázaton nyert kisebbségi önkormányzatok körében végeztünk hatásmérést. Az adatfelvétel célja az volt, hogy segítségével a kiíró átfogó képet kapjon az informatikai támogatást biztosító pályázat eredményességéről, az esetlegesen felmerülő problémákról valamint a célcsoport számítógép-, és internet használati szokásairól.

„Kombinációk”

  • A HOLO tagjai a Svájci Hozzájárulás keretében megvalósított SH/9/1/1 számú „Többszintű Közösségi Rendőrségi Hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” című projekt hatásvizsgálatát támogatták a Belügyminisztérium felkérésére. A megvalósítás előtt és után 2000-2000 fős mintán vizsgáltuk, hogy a program milyen változást ért el a célcsoport körében.
  • Több képzési programot (pl. TÁMOP 5.3.8, TÁMOP 5.3.10) menet közben, többször vizsgáltuk nagy mintás, kérdőíves kutatásokkal. A vizsgálatok során a célcsoport helyzetét, igényeit és a biztosítani kívánt szolgáltatás jellemzőit határoztuk meg, ezen túlmenően az elért eredményekről adtunk visszajelzést.

Üzleti szervezetek

A HOLO tagjai üzleti szervezetek hatásmérését is támogatták. Az alábbiakban azokat a partnereket soroljuk fel, akikkel az elmúlt években együtt dolgoztunk: Alstom Magyarország, Café PR, Coca-Cola Magyarország, dm-drogerie markt, Dreher Sörgyárak Zrt., E.ON Magyarország, Magyar Posta, OTP Bank, Raiffeisen Bank, SPAR Magyarország, Videoton

MI AZ A HATÁSMÉRÉS?

Hatásmérésre sor kerülhet 

  • projektek megvalósítás előtt; ekkor tipikusan azokat a célcsoport-jellemzőket tárjuk fel, amelyek figyelembevételével hatékony és igényekre reagáló program alakítható ki.
  • projektek megvalósítása közben; ekkor arra vagyunk kíváncsiak, hogy az eredetileg kialakított tervhez képest történt-e eltérés, hogy valóban a kitűzőtt célok felé halad-e a program. Az információ fényében korrekcióra kerülhet sor.
  • projektek megvalósítás után; ekkor a sikerességről, eredményességről nyerünk információt és összegyűjthetővé válnak a program tapasztalatai.

A hatásmérés fókuszában nem csak projekt, hanem egy szervezet egésze is állhat. Ebben az esetben arra törekszünk, hogy kutatás segítségével válaszoljuk meg a kérdést: sikerült elérnie az adott szervezetnek az általa kitűzőtt célokat, a kívánt társadalmi hatást?

MIÉRT JÓ A HATÁSMÉRÉS?

A hatásmérésnek köszönhetően 

  • a működésről és annak hatásairól objektív, megbízható adatokon alapuló visszajelzést kapnak a szervezeti vezetők,
  • meghatározhatóvá válik, hogy mit és hogyan érdemes változtatni a nagyobb sikeresség érdekében,
  • feltérképezhetővé válik, hogy miként érhető el költséghatékonyság már rövidtávon is,
  • az eredmények befelé és kifelé is kommunikálható válnak,
  • a munkatársak, támogatók és partnerek bizalma megerősödik,
  • végeredményben a szervezet hitelessége nő.

KINEK JÓ A HATÁSMÉRÉS?

  • civil szervezeteknek → projektek megvalósítása előtt, közben vagy után, stratégia kialakításakor és a szervezeti tevékenység társadalmi hatásának a mérésekor 
  • üzleti szervezeteknek → koncepciók tesztelésekor, stakeholder-kutatáskor, stratégia kialakításakor
  • állami intézményeknek → jogszabályok és az intézményrendszer fejlesztése/átalakítása során, valamint európai uniós és hazai támogatási programok hatásainak vizsgálatakor

Mit nyújtunk?

Munkánk során arra törekszünk, hogy a hatásmérésre igényt tartó partnerünket folyamatosan támogassuk, biztosítva a(z)

  1. Igényfelmérést:

    Sokat segít a hatásmérés tervezésében, ha már egy kérdés felbukkanásakor vagy egy probléma megjelenésekor lehetőségünk van személyesen egyeztetni partnereinkkel. Már ekkor feltérképezhető, hogy a felmerült igényekre milyen módszerekkel, milyen idő-, és költségkeret mellett tudunk reagálni. A személyes találkozás segítségével tisztázhatjuk a felkínált adatgyűjtési módszerek nyújtotta lehetőségeket és korlátokat is.

  2. Adatgyűjtés megszervezését és lebonyolítását:

    Szolgáltatás csomagunkban megtalálhatóak a hagyományosnak tekinthető társadalomtudományi módszerek. Kérdőív segítségével nagyobb sokaság körében tudunk információt gyűjteni; felkeresve akár néhány tucat, de akár több ezer válaszadót is. Interjúk segítségével általában kevesebb emberrel lépünk kapcsolatba, ugyanakkor ennek a módszernek az alkalmazásával az attitűdök, benyomások és értékek-ítéletek kitűnően megismerhetőek. Az interjúknak számos típusa van, így sor kerülhet (többek között) szakértői-, életút, struktúrált és nem struktúrált interjúk lebonyolítására. A hatásvizsgálatok során fontos szerepet tölt be a dokumentumelemzés is. Ekkor a már rendelkezésre álló adatokat, dokumentumokat és egyéb adatforrásokat tekintünk át, rendszerezünk és elemzünk. Hatásmérés keretében ezen túlmenően tipikusan fókuszcsoportos vizsgálatokat szervezünk. A módszer előnye, hogy a beszélgetést gerjeszti, az érdeklődést jobban fenntartja több ember együttes részvétele. A közös interakciók olyan ismereteket hozhatnak felszínre, melyek a hagyományos interjúk során nem kerülnének a kutató látóterébe.

    Célunk az, hogy az adott megrendelés jellemzőihez illeszkedő innovatív – akár kizárólagosan az adott hatásmérés paramétereihez illeszkedő – kutatási eszközöket is fel tudjunk kínálni partnereinknek.

  3. Elemzést, értékelést:

    Az összegyűjtött adatok rendszerezése után kerül sor az elemzésre, amely folyamat végén könnyen érthető, rövid, tömör és egyszerű formában foglaljuk össze a hatásmérés eredményeit. Minden esetben törekszünk arra, hogy partnerünkkel közösen értékeljük az eredményeket, lehetőséget biztosítva a felmerült kérdések személyes megválaszolására is. Csak az igényelt kiegészítések, fejlesztések után kerül sor az elemzés tapasztalatait összefoglaló dokumentumok átadására.

  4. Tanácsadást:

    Célunk az, hogy lehetővé váljon a felmerült eredmények gyakorlatba történő átültetése. Ennek érdekében a megvalósító szervezetnek praktikus, az eredeti célokat, a rendelkezésre álló kapacitásokat és a költség-hatékonyság követelményeit figyelembe vevő tanácsadást biztosítunk.

Kapcsolat

+36.20.310.6340 info@hatasmeres.hu 1085 Budapest, Rigó utca 3.

A HOLO-hoz független, önálló szakértők csatlakoztak, de egyetemek, kutatóintézetek, civil szervezetek, piac-, és közvélemény-kutató cégek munkatársai is támogatnak minket. A kutatás koordinálásáért és megvalósításáért Héra Gábor felel, aki az adott terület szakértőjével és megbízó partnerünkkel közösen tervezi meg a hatásmérés folyamatát.

A HOLO-val az alábbi űrlap kitöltésével is fel tudja venni a kapcsolatot. Írjon nekünk, ha a hatásmérés kapcsán bármi kérdése van!

Név (kötelező):
Email cím (kötelező):
Tárgy:
Üzenet: